Határzár
Zelei Miklós: fontos a határátkelő működése Kisszelmenc és Nagyszelmenc között
MTI, 2014. április 29.
Jelentős szerepet tölt be a regionális határ menti kapcsolatokban és ezért fontos a működése annak a kerékpáros-gyalogos határátkelőnek, amely az egyaránt magyarok által lakott és egykor egységes szlovákiai Nagyszelmenc és ukrajnai Kisszelmenc között biztosítja a kapcsolatot - nyilatkozta Zelei Miklós író, újságíró az MTI-nek.
Fogynak a tanúk
Az uniós oldalon megújul a Checkpoint Lizák
Magyar Nemzet, LXXVII., évfolyam, 126. szám. 2014. május 10. Hétvégi Magazin, 31. p.
"A határ nem bazár!" - jegyezte meg olykor óva intve Gilányi László, Nagyszelmenc egykori polgármestere. Pedig dehogynem! Laci bácsit tavaly decemberben hetvenkét éves korában eltemettük. A határ meg a bazár azonban maradt. Pontosabban: a hatósági bejelentés szerint április 28-án, hétfőn egyhónapos bazárszünet kezdődött.
M1 - - dokumentunfilm, 2007.
Számadás
Pro Minoritate, 2006/Tavasz
(Széljegyzetek és észrevételek Zelei Miklós A 342-es határkő. Negyedszázad Kárpátalján című könyvéről)
A változatlan határ
Élet és Irodalom, 2006. május 12.
Zelei Miklós: A 342-es határkő (Negyedszázad Kárpátalján). A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kiadása, CD-melléklettel, Ungvár, 2006. 419 oldal, Ár: 6500 Ft.
Nagyszelmencen és Kisszelmencen szelmenciek laknak, magyar anyanyelvűek. Az első világháború végéig mindannyian Magyarországon éltek, utána Csehszlovákiában, a második világháború idején újra Magyarországon, azután a nagyszelmenciek újra Csehszlovákiában, a kisszelmenciek pedig a Szovjetunióban.
Meghívó - esemény volt
A KJF Posztmodernológiai Kutatóközpontja és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség A 342-es határkő címmel könyvbemutatót rendez 2006. január 24-én, kedden, délután 6 órai kezdettel A Kodolányi János Főiskola Budapesti Intézetének előadótermében (Budapest,VI., Lendvai u. 5 - Andrássy út 108. (A Millenniumi Földalatti Bajza utcai megállójától két percre.)
Első napi bélyegző: Szelmenc
Élet és Irodalom, 2006. január 6.
Teljes a zűrzavar 2005. december 23-án, a szelmenci gyalogos-biciklis nemzetközi határátkelő megnyitásának napján. Az eseményt közel négy havi halogatás után két nappal korábban, váratlanul jelentették be. Úgy gondolom azért, hogy ne legyen idő nagyobb szabású magyar médiajelenlét megszervezésére, amely arra buzdít, hogy érdemes civil mód kezdeményezni, küzdeni a célig, a pártok fölött magasan közös érdekeinkért összefogni.
Hogyan nyílhat nemzetközi határátkelő egy falu főutcáján?
Népszava, 2005. augusztus 22.
-Jó napot kívánok, a nevem Lizák Péter, és itt lakom a nagyszelmenci határnál. Hatvanöt éves vagyok, és a határ a mi házunkhoz akkor jött, amikor öt és fél éves voltam. Azóta élek vasfüggöny mellett. Amikor augusztus másodikán az ukrán határőrök vágni kezdték a szögesdrótot, én is indultam egy fogóval.
Első fecskeként a külügyi tárca államtitkári posztján
Új Szó (Pozsony), 2005. augusztus 20.
Kicsit szkeptikus vagyok a szeptember 10-ét illetően. Tény és való azonban, hogy a határátkelő az ősz folyamán megnyílik. A munkálatok szlovák oldalon még valóban nem kezdődtek el. Ez kicsit bővebb magyarázatra szorul.
Határnap Kisszelmencen
Heti Válasz, 2005. augusztus 11.
Augusztus másodikán, közép-európai idő szerint kilenc óra huszonkét perckor (ezt az időt tanúsítja az a "lábjegyzet", amelyet a digitális fényképezőgép által készített felvétel mutat a számítógépen) zöld-fehér színű határőrségi terepjáró érkezik a főutcáján ukrán-szlovák országhatárral kettévágott magyar ikerfalu ukrán térfelén található Kisszelmencre.
Önjelölt falbontó
Eörsi Mátyás epizódszerepet játszott a szelmenci áttörésben
Magyar Nemzet, 2005. augusztus 10.
A tervek szerint szeptember tizedikén nyílik meg a határátkelő a két magyarlakta falu: a szlovákiai Nagyszelmenc és az ukrajnai Kisszelmenc között. Alig pár nappal azután, hogy kezdetét vette a családokat évtizedek óta elválasztó drótkerítés felszámolása, Magyarországon megjelent az első önjelölt "falbontó" Eörsi Mátyás szabad demokrata képviselő személyében.
Szelmenci dráma: szögesdrót a falu közepén
Új Szó (Pozsony), 2005. július 30.
Akkor azonnal eldöntöttem, hogy ezt meg fogom írni. Azt nem döntöttem el, hogy milyen formában, mert ott, akkor hirtelenjében át sem láttam, hogy itt voltaképpen miről van szó, mi az ott a falu közepén, de a helyzet nagyon letaglózott. Az fogalmazódott meg bennem, hogy mindenképpen szükség van itt egy határátkelőre.
A szelmenciek a halottaikat a vasfüggönyhöz viszik
Népszava, 2005. július 11.
Legelébb Palágy alatt jelent meg a szovjet határ, aztán, hogy mi se maradjunk ki, jött ide a temetőhöz. Valamikor a temető úgy volt, hogy a közepén végig húzódott egy gyalogösvény, a keleti része volt a katolikusoké, a nyugati a reformátusoké. A határt a gyalogösvényen húzták meg... Nem volt itt semmi megegyezés vagy tárgyalás senkivel.
Fél falunap
Kossuth Rádió, A mi időnk, 2005. július 10. 18.40
Új határkőre futotta a szabad Ukrajna államkasszájából. A kisszelmenci határon ott büszkélkedik a vadonatúj sárga-kék oszlop, rajta csillogó réztábla, vilna Ukraina címerével. Arra azonban nincs pénze a gazdasági bajoktól is szenvedő szovjet utódállamnak, hogy a határt megnyissa a kétfelé vágott ikerfalu, Kisszelmenc és Nagyszelmenc között.
Őrt áll a múlt
Kossuth Rádió, A mi időnk, 2005. június 19. 18.45
Szelíd utakra hívja a bakancsos, biciklis, lovas túristákat két őrségi falu a magyar - szlovén határon: a Vas megyei Kercaszomor, és szemben vele a magyarlakta Domonkosfa, a határ szlovén oldalán, a Muraszombati járásban.
A vasfüggöny utolsó darabja
A falut kettévágta a béke és a kommunizmus
Petőfi Népe, 2005. március 25.
A hatvanegy éve kettéválasztott szlovákiai magyar falu, a szlovákiai Nagyszelmenc (Vel'ké Slemence) és az ukrajnai Kisszelmenc (Szolonci) közti határátkelő megnyitásának szándékáról döntött szerdán a szlovák kormány. Ukrán részről még nem reagáltak a szlovák bejelentésre.
Vasfüggönytől a Való Könyvvilágig
Elég szomorú, hogy a hidegháború befejezése után tizenöt-húsz évvel még mindig vasfüggönybontási ügyekben kell járnunk a világot, s Washingtonban kell összeülni, Brüsszelből kell levelezni, hogy Budapesten is megkérdezzék: mi van.
Szabadság, Szelmenc
Új Szó (Pozsony), 2005. március 8.
"Kárpátukrajna népe néprajzi jellegénél, nyelvénél, erkölcseinél és szokásainál, valamint történelmi sorsánál fogva az ukrán nép része volt s maradt. Közismert, milyen nagy volt régtől fogva az az óhajtása, hogy ismét egyesüljön ukrán fajtestvéreivel." (Szabad Nép, 1945. július 1.)
Készen állunk a szelmenci határnyitásra
Új Szó 2005. január 24.
Pozsony. Szlovákia határátkelő megnyitását javasolja Ukrajnának Nagy- és Kisszelmenc között. Az erre vonatkozó diplomáciai jegyzék tervezetét a pénzügyminisztérium terjeszti a kormány elé.
Lépéseket sürgetnek Szelmenc ügyében
Magyar Nemzet (Külföld - 9. oldal), 2004. december 8., szerda
Diplomáciai, kormányzati lépéseket sürgetett a szlovák-ukrán határ által kettészelt magyarlakta Szelmenc ügyében az Országgyűlés külügyi bizottsága. A korábban egységes település lakossága hatvan éve várja, hogy határátkelő nyíljon a jelenlegi Kisszelmenc és Nagyszelmenc között. A drámai helyzetről tegnap Zelei Miklós, A kettézárt falu című dokumentumregény szerzője számolt be a bizottsági tagoknak.
Jegyzőkönyv a külügyi bizottság üléséről
az Országgyűlés külügyi bizottságának 2004. december 7-én, kedden 12 óra 19 perckor az Országház főemelet 55. számú üléstermében megtartott üléséről.
Arany vasfüggöny
"Magyarország érdekelt abban, hogy az Európai Unió elfogadja egy 30-50 kilométeres határmenti sávban a kishatárforgalom kialakítását Szlovákia és Ukrajna között, és ezzel lehetővé válna a könnyített határátlépés" - mondta Gémesi Ferenc, a Külügyminisztérium főosztályvezetője azon a meghallgatáson, amelyet az Országgyűlés külügyi bizottsága a szelmenci határátkelő megnyitásának érdekében tartott 2004. december 7-én, kedden déli 12-től.
Geo magazin - levél
Peter-Matthias Gaede úrnak, a Geo magazin főszerkesztőjének, 20444 Hamburg
Zelei Miklós, 1112 Budapest
Tisztelt Gaede Úr! Magazinjuk 2004. októberi számában jelent meg egy beszámoló az Európai Unió új országairól, az EU határvidékéről. Ellátogatnak a szlovákiai Nagyszelmencre (Vel'ké Slemence) is, és onnan áttekintenek az ikerfalunak 2004. május 1-jén az Európai Unió határán túlra került ukrajnai részébe, Kisszelmencre (korábbi orosz [ukrán] nevén: Szolonci) is, (96-97. oldal). Írásukban említve sincs az ikerfalu magyar neve, és elsikkad az a tény, hogy szlovákiai és ukrajnai felében egyaránt magyarok lakják: ma is majdnem 100 százalékos arányban.
Negyedszázad történelme egy riportkönyvben
Kárpátalja, 2004. október 1.
A Kárpátaljai Könyvkiadási Tanács ajánlása nyomán a Magyar Köztársaság Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma idén 16 kárpátaljai szerző által írt vagy kárpátaljai vonatkozású könyv megjelenését támogatja. A nyertes kéziratok között szerepel Zelei Miklós budapesti újságíró kárpátaljai riportgyűjteménye is. Az elismert publicista - a Kis- és Nagyszelmenc kálváriáját feldolgozó, c. riportkönyv (2000.) szerzője - a közelmúltban ismét vidékünkön járt, amikor is következő kárpátaljai témájú könyvéről faggattuk.
Meghallgatás Szelmenc ügyében - USA
Washington D.C., United States Capitol, Rayburn House, 2239 számú terem,
2004. április 21., szerda, 14.10-15.45
Magyar változat
KAPUFILM - n - 1992, rövid változat
KAPUFILM - - 1992, teljes film
|