| |
Önjelölt falbontó
Eörsi Mátyás epizódszerepet játszott a szelmenci áttörésben
Magyar Nemzet, 2005. augusztus 10.
A tervek szerint szeptember tizedikén nyílik meg a határátkelő a két magyarlakta falu: a szlovákiai Nagyszelmenc és az ukrajnai Kisszelmenc között. Alig pár nappal azután, hogy kezdetét vette a családokat évtizedek óta elválasztó drótkerítés felszámolása, Magyarországon megjelent az első önjelölt "falbontó" Eörsi Mátyás szabad demokrata képviselő személyében.
Viktor Juscsenko ukrán elnökkel folytatott tárgyalásainak tulajdonítja a szabad demokrata képviselő az ukrán határátkelőhely soron kívüli megnyitását. Eörsi Mátyás egy múlt heti tévényilatkozatában gyakorlatilag önmagát jelölte meg a szelmenci helyzet első számú megoldójaként.
Ezzel szemben nézzük a tényeket! Öt évvel ezelőtt jelent meg Zelei Miklós dokumentumregénye, A kettézárt falu, amelyben a szerző részletesen beszámol a magyarlakta Szelmenc tragédiájáról, a falu közepén húzódó, különböző államokat elválasztó határ történetéről. Ekkor került igazán a sajtó és a közvélemény figyelmébe e kis - önkényes módon - kettészelt település helyzete. Bár politikusok időről időre ellátogattak Nagy- és Kisszelmencre, az igazi áttörést a Magyar-amerikai Kongresszusi Kapcsolatok Központja (CHACR) elnökének lépése jelentette. Nagy Sándor, az amerikai magyar lobbiszervezet vezetője tavaly márciusban a magyar és nemzetközi sajtó kíséretében látogatott el a kettévágott faluba, s ezt követően sikerült felkeltenie az amerikai kongresszus figyelmét a szlovák-ukrán határon lévő település sorsa iránt. A kongresszus mintegy kétszáz tagot számláló emberjogi frakciója levelet intézett Szlovákia miniszterelnökéhez és Ukrajna elnökéhez Szelmenc ügyében. A CHACR szervezésében tavaly áprilisban a washingtoni Capitoliumban meghallgatták Tóth Lajos nagyszelmenci és Illár József kisszelmenci polgármestert, az ülésen jelen volt az Európai Unió, Szlovákia és Ukrajna nagykövete is. Ezt követően történtek egyértelmű lépések Pozsony és Kijev részéről. Az ügyön kétségtelenül segített az ukrajnai "narancsos" forradalmat követő hatalomváltás is. Tény, hogy Eörsi Mátyás - egyebek mellett - szóba hozta a szelmenci helyzetet pozsonyi és kijevi tárgyalásai során, az amerikai magyar lobbiszervezet tevékenysége, majd a washingtoni törvényhozás egyértelmű állásfoglalása nélkül azonban aligha született volna meg az áttörés.
Eörsi szerepe Szelmenc kapcsán egyébként napirendre került az Országgyűlés külügyi bizottságának tavaly decemberi ülésén is. Bár a tanácskozás egyik pontja éppen a kettévágott falu kérdése volt, a bizottság szabad demokrata alelnöke meg sem jelent a vitán, holott a Szelmenc-ügy raportőreként ténykedett az Európa Tanácsban. Zelei Miklós író, aki meghívottként volt jelen a külügyi bizottság ülésén, elmondta, Eörsi Mátyás tevékenységéről nem sokat tud. Arra azonban emlékezett, hogy az SZDSZ-es képviselő kormányválságra hivatkozva lemondott egy tavaly szeptemberre tervezett nagyszelmenci látogatást.
Pataky István |
