 |
Könyvek | | Színház |
|
 |
Szelmenc archívum |
Zelei Miklós Tisztelt Gaede Úr! Magazinjuk 2004. októberi számában jelent meg egy beszámoló az Európai Unió új országairól, az EU határvidékéről. Ellátogatnak a szlovákiai Nagyszelmencre (Vel'ké Slemence) is, és onnan áttekintenek az ikerfalunak 2004. május 1-jén az Európai Unió határán túlra került ukrajnai részébe, Kisszelmencre (korábbi orosz [ukrán] nevén: Szolonci) is, (96-97. oldal). Írásukban említve sincs az ikerfalu magyar neve, és elsikkad az a tény, hogy szlovákiai és ukrajnai felében egyaránt magyarok lakják: ma is majdnem 100 százalékos arányban. Írásuk a "szlovák" Lizák Pétert és "ukrán" unokahúgát, Eva Kondásovát emlegeti.
Dokumentarista író vagyok, 1994 óta kutatom Nagyszelmenc-Kisszelmenc ikerfalu történetét, amelyet A kettézárt falu című dokumentumregényben (Ister Könyvkiadó, Budapest, 2000) tettem közzé. Ugyancsak 1994 óta dolgozom azon, hogy a falu két része között állandó, díjtalan határátkelőt nyissanak. E tevékenységem egyik fontos állomása volt, amikor 2004. április 21-én az Egyesült Államok Kongresszusa Emberjogi Frakciójának meghallgatásán, Washingtonban tartottam előadást a határnyitás nem haladó ügyéről, a falu szlovákiai részének polgármesterével, az ugyancsak magyar Tóth Lajossal, és ukrajnai részének polgármesterével, a szintúgy magyar Illár Józseffel együtt. Említésre méltó, hogy a három magyar meghívott három ország útlevelével érkezett meg a washingtoni repülőtérre. Jól ismerem Lizák Péter urat, könyvemben elmondja életének és faluja országhatárának történetét. Lizák úr nem szlovák. A Szlovák Köztársaság magyar nemzetiségű állampolgára. Őt, és a hozzá hasonló százezreket szlovákként emlegetni az intoleranciának, a másság el nem fogadásának a jele. Többször találkoztam Lizák Péter úr rokonaival is, akik szintén magyarok, éljenek bár a falu szlovákiai avagy ukrajnai részében. (A magyar neveket Ukrajnában és Szlovákiában, az ukrán és a szlovák nyelv szabályai szerint, egyaránt lefordítják, átírják. Így a Geo 97. oldalán is a tökéletes magyar vezeték- és keresztnév helyett - Kondás Éva - a változat: Eva Kondásová jelent meg. Riporterük [Johanna Wieland] nem mindenben tájékozott szlovák tolmácsának köszönhető, hogy az ukrán állampolgárságú magyar nő, Kondás Éva nevét szlovák átírásban közlik? A magyar nők vezetéknevéhez ugyanis szlovákul illesztik oda az "-ová" végződést. Ukránul soha. A Magyar Köztársaság hatóságai által a határon túli magyarok részére kiállított "magyar igazolványok" az eltorzított nevek helyesírását helyreállítják.) Kérem Főszerkesztő Urat, hogy helyreigazító és kiegészítő észrevételeimet a Geo magazin kivetkező számában szíveskedjék közölni. Budapest, 2004. november 15. Tisztelettel: Zelei Miklós |
Peter-Matthias Gaede úrnak 
Kiegészítésül hadd mondjam még el, hogy Nagyszelmenc és Kisszelmenc magyarlakta ikerfalu az Osztrák-Magyar Monarchia bukása után, az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződésekkel került az akkor létrehozott és hetven év múlva szétesett Csehszlovákiához. Addig 1000 éven át Magyarország szerves része volt. Az első bécsi döntés - 1938. november 2. - után újra Magyarországhoz tartozott. A II. világháború után, a jaltai megállapodásnak megfelelően, teljes egészében Csehszlovákiához (a csehszlovák kontinuitás szellemében a győztesek oldalára került Szlovákiához) került volna vissza, de az - azóta ugyancsak szétesett - Szovjetunió erőszakkal nyugatra tolta határait. Sztálin 1944-45-től emelt vasfüggönye a faluban ma is áll. Figyelmükbe ajánlom azt a tényt, hogy Sztálin vasfüggönye 2004. május 1-jére virradóan az Európai Unió aranyfüggönyévé változott át. 