Könyvek | | Színház
Gazsó L. Ferenccel közösen írt könyvek
Könyvszerkesztés | | E-könyvek
Az első | | És még
Folyóiratok - az IRODALOM visszavág
Galéria | | Önéletrajz
Nagy Szeder István
Archívum | | Szelmenci archívum
Nyitólap
English | | Slovensky | | Français | | Deutsch

  Nyitólap
 


A pipasár meg Mečiar
reakcio.hu, 2009. február 5.

Nem fognak kigyógyulni a szlovákok alkatuk újkori eltorzulásaiból addig, amíg magyar örökségüket fel nem dolgozzák.
Vigyázat, nem bedarálják!
A feldolgozzák igét használtam...
Mert amit Bibó István írt a magyar alkat újkori eltorzulásairól, az - a megváltoztatandók megváltoztatásával! - a szlovákokra is vonatkozik.
Hamis realizmusaik kényszereiben élve jelentős szlovák politikai és kulturális erők nem képesek elfogadni a tényt, hogy régi hazájuk nem kizárólag az ő régi hazájuk, hanem a magyaroké is, s hogy ebből következően új országukat magyarokkal (is) meg kell osztaniuk.
A legújabb huzakodás a szlovák oktatási törvény körül zajlik. A viszály lényege: a Szlovák Nemzeti Párt azt akarja, hogy a szlovákiai magyar földrajzi nevek ne szerepelhessenek a szlovákiai magyar gyerekeknek írt magyar tankönyvekben. A Duna legyen Dunaj, Pozsony csakis Bratislava, az ukrán-szlovák határral kettévágott Nagyszelmenc mindig csak Veµké Slemence, nem Kassától, hanem Koąicétől keletre...
Ivan Gaąparovič köztársasági elnök karácsony előtt eleget tett a Szlovák Nemzeti Párt követelésének, a törvény megengedő változatát nem írta alá, hanem visszautalta a pozsonyi parlamentnek, amely február 3-án, kedden megszavazta a magyar helynevek használatát a szlovákiai magyar tankönyvekben. A Szlovák Nemzeti Párt, Jan Slotával az élén és Vladimír Mečiar támogatásával az alkotmánybírósághoz fordul emiatt.
Akié a nyelv, azé az ország?
Ennek már régen meghaladott kérdésnek kellene lennie! De úgy látszik, még mindig van jövője. A hagyománya pedig nagy. A Slovník cudzich slov (Slovenské nakladateµstvo, Bratislava, 1979) a szlovák idegen szavak szótára legendás szószármaztatásait mutatja be Eőry Vilma a Prágai Tükör 2008/1. számában: a kuruc és az egreą a Slovníkban latin szóként van feltüntetve. A harc, a lárma, a tinta, a verbunkoą német. A papuča perzsa-török származék, a bajúsz és a bikavér csak kérdőjelesen magyar. Kedvencem azonban a másik kérdőjel! A pipasár - így s-sel írva! - kérdőjelesen ugyan, de angol szóként van számontartva...
Kíváncsian várjuk, hogy a szlovák alkotmánybíróság a tankönyvvitában Shakespeare hatalmas szókincsének csekély tétele, a pipasár, azaz Slota és Mečiar mellett foglal-e állást, vagy a korszerű eszmék és gondolatok közül választ!

(Átvette a www.felvidek.ma és a www.figyel.hu portál.)

   
© Zelei Miklós. Minden jog fenntartva!