Zelei Miklós

Nagy Szeder István

Az igazak élén
Nagy Szeder István, a Mérnök úr centenáriumi hete

Budapest, 2007. március 4., vasárnap - Kiskunhalas, 2007. március 11., vasárnap

"Emlékezzetek meg a ti elöljáróitokról, akik szólották néktek az Isten beszédét, és figyelmezvén az ő életök végére, kövessétek hitöket."
(A zsidókhoz írt levél: 13. 7.)

Nagy Szeder István: Kiskunhalas, 1907. március 8.-1994. július 26.

A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt politikusa: kiskunhalasi intézőbizottsági, választmányi tagja és pártelnöke. FKGP országos választmányi tagja, országgyűlési képviselő, építész- és földmérő mérnök, helytörténeti kutató. Az Alföld etikai és politikai zsenije. Mélyen hívő római katolikus vallású férfiként a szakralitásból érkezett a közéletbe, a politikába. Életével bebizonyította, hogyan kell a politikában vallásosan, a valláserkölcs parancsait betartva élni és dolgozni. Politikai hitvallását ebben a négy szóban foglalta össze: se jobb, se bal. Ennek a gondolatnak a pillérein és a közvetlen demokrácia saját maga kidolgozta módszerével - amelyet Pfeiffer Zoltán halasi normának nevezett el - szervezte meg szülővárosában és annak határában az egykori redemptusokból a harmincezer tevékeny parasztpolgárt számláló FKGP-t, ahogyan ő nevezte: a halasi pártot. Demokratikus politikai, sikeres gazdasági programmal, művelődési és ifjúsági élettel, családsegítő szolgálattal, szabadidős tevékenységgel. 1956. november 1-jén Kiskunhalast megmentette a vérfürdőtől úgy, hogy javaslatára - az országban egyetlen helyen! - referendum jellegű szavazást tartottak, nem személyekre szavaztak, hanem a négy koalíciós pártra: a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártra, a Magyar Dolgozók Pártjára, a Szociáldemokrata Pártra és a Nemzeti Parasztpártra. Mintegy 16 000 választásra jogosult szavazott. Több mint 12 000 választó az FKGP-re adta voksát. Az SZDP körülbelül 15 százalékot, az NPP 6, az MDP pedig 4 százalékot kapott. Nagy Szeder Istvánt az ötvenhatos forradalom után azok jutatták börtönbe, akiknek megmentette az életét. Nem ekkor börtönözték be először: 1945-1959 között összesen negyvenhárom magyar börtönt járt meg. 1947 végén, amikor Nagy Szeder István már internálva volt, legközvetlenebb híveit a halasi rendőrségen vaslapáttal verték össze. Egyiküknek, egy Babenyecz Vilmos nevű fiatalembernek a száján folyt ki a tüdeje. Szabadon engedték, hogy otthon haljon meg. Nagy Szeder István 1959. április 8-án szabadult a Budapesti Országos Börtönből. Sokat dolgozott és munkálkodott, de a közéletbe már soha sem térhetett vissza. Mai kifosztott világunkból pontosan ezeknek az embereknek az alapozó munkája hiányzik. Velük nem volnánk ennyire kiszolgáltatottak. Nagy Szeder István születése századik évfordulója megünneplésének alapeszméje: visszavinni őt a szakrális térbe. Ezért templomok az ünnep fő színhelyei:

2007. március 4., vasárnap

Budapest, Szabadság tér 2., a Hazatérés Temploma, 10 óra: főtiszteletű Hegedűs Lóránt református püspök tart megemlékező istentiszteletet.

2007. március 8., csütörtök

Kiskunhalas, katolikus templom, 16.30 óra: Vangel Imre esperes plébános mond misét Nagy Szeder István emlékére.

Budapest, Pasaréti téri ferences templom, 18 óra: Zatykó László szerzetes, helyettes tartományfőnök misézik Nagy Szeder István emlékére.

2007. március 11., vasárnap

Kiskunhalas, református templom, 10 óra: nagytiszteletű Bödecs Pál László lelkipásztor tart megemlékező istentiszteletet.

Babenyecz Vilmos megszámlálása

"Reménykedjünk, hogy Isten az igaz holtakat is beleszámolja a tíz igazba, hiszen ők is elevenek."

Babenyecz Vilmos sírja még megvan a halasi temetőben. Az anyakönyvek alapján fel kell kutatni családját, minél alaposabban fel kell tárni élettörténetét. Kezdeményezni kell, hogy a városban emléket állítsanak neki, nevét, példáját megismerjék, számontartsák és ápolják.

Mindenki csatlakozhat a megemlékezéshez, aki Nagy Szeder István életművét ismeri, vagy meg akarja ismerni és tiszteli.

Budapest, 2006. november 1.