Könyvek | | Színház
Gazsó L. Ferenccel közösen írt könyvek
Könyvszerkesztés | | E-könyvek
Az első | | És még
Folyóiratok - az IRODALOM visszavág
Galéria | | Önéletrajz
Nagy Szeder István
Archívum | | Szelmenci archívum
Nyitólap
English | | Slovensky | | Français | | Deutsch

  Szelmenci archívum
 


Arany vasfüggöny - összefoglaló

Összefoglaló a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságában a nagy- és kisszelmenci határátkelő megnyitásáról 2004. december 7-én tartott meghallgatásra.

A IV. Ukrán Front 1944 őszén foglalta el Kárpátalja területét, és elkezdte bekebelezni a Szovjetunió számára. A szovjet-csehszlovák vasfüggönnyel az udvarokon, a kerteken át kettézárták a magyarlakta ungvidéki ikerfalut: Kisszelmencet és Nagyszelmencet. A vasfüggöny a Szovjetunió felbomlása, Csehszlovákia szétválása óta is működik;

2004. május 1-jén Sztálin vasfüggönye az Európai Unió aranyfüggönyévé változott át, ekképpen lett belőle arany vasfüggöny. A falusiak számára saját falujuk szögesdróttal lezárt főutcáján, a 342-es számú határkőnél a határátlépési lehetőség mindig ritka volt, mára azonban teljesen megszűnt. A nemzetközi határátkelő, Ungvár-Felsőnémeti felé kell kerülniük. Mire az eperjesi illetve az ungvári konzulátusokon a rendkívül sokba kerülő vízumot kiválthatják, több száz kilométer megtételére kényszerülnek.

2004. június 14.: A határok közötti együttműködésért létrejött szlovák-ukrán vegyes bizottság Nagymihályban (Kelet-Szlovákia, Michalovce) a Jalta szálló dísztermében munkaértekezleten javasolta, hogy az ikerfalu országhatárán nyíljon díjtalanul használható, folyamatosan nyitva tartó határátkelő. A javaslattétel óta semmi sem történt.

2004. április 21.: Az USA Kongresszusának kétszáz tagú emberjogi frakciója a Magyar-amerikai Kongresszusi Kapcsolatok Központjának kezdeményezésére meghallgatást tart Washingtonban a nagy- és kisszelmenci határátkelő megnyitásának ügyében. Meghívták Illár Józsefet, Kisszelmenc (Ukrajna), Tóth Lajost, Nagyszelmenc (Szlovákia) polgármesterét, Ukrajna és Szlovákia nagyköveteit és szakértőként engem, A kettézárt falu című dokumentumregény szerzőjét. A washingtoni ukrán nagykövetséget dr. Olexander Scherba politikai tanácsos képviselte, Rastislav Kacer szlovák nagykövet személyesen jelent meg. Az emberjogi frakció kérte a két ország kormányától, hogy nyíljon a faluban állandó, díjtalan határátkelő.

2004. március 6-7.: Nagy Sándor András, a Magyar-amerikai Kongresszusi Kapcsolatok Központjának elnöke, a nemzetközi sajtó társaságában látogatást tesz az ikerfalu mindkét részében.

2003. október 18.: Kettévágott székely-kaput avatnak Nagy- és Kisszelmencen. A szervezők kérik az egynapos határnyitást, kérésüket elutasították.

2001. augusztus 08.: Az ikerfalu közös petícióban követeli Pozsonytól és Kijevtől gyalogos határátkelő nyitását. Kérésüket formai okora hivatkozva a pozsonyi kormány elutasította.

2000. április 15.: Nem sikerült egy napra megnyitni a határt a kis- és nagyszelmenci határkőnél A kettézárt falu című dokumentumregényem megjelenésekor a szelmenci határ mindkét oldalán megtartott könyvbemutató alkalmából.

Zelei Miklós

Fogyatkozás
Nagyszelmenc-Kisszelmenc népességének állapota

  • 1944.: az ikerfalu összlakossága: 1348
  • 2004.: 831 (Nagyszelmenc: 609; Kisszelmenc: 222)
  • Hatvan év alatt az összlakosság fogyatkozása: 517
  • (1910.: Nagyszelmenc lakossága: 844; Kisszelmencé: 278
  • Az összlakosság fogyatkozása 2004-ig: 291)
   
© Zelei Miklós. Minden jog fenntartva!