Arany vasfüggöny - összefoglaló
Összefoglaló a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságában a nagy- és kisszelmenci határátkelő megnyitásáról 2004. december 7-én tartott meghallgatásra.
A IV. Ukrán Front 1944 őszén foglalta el Kárpátalja területét, és elkezdte bekebelezni a Szovjetunió számára. A szovjet-csehszlovák vasfüggönnyel az udvarokon, a kerteken át kettézárták a magyarlakta ungvidéki ikerfalut: Kisszelmencet és Nagyszelmencet. A vasfüggöny a Szovjetunió felbomlása, Csehszlovákia szétválása óta is működik;
2004. május 1-jén Sztálin vasfüggönye az Európai Unió aranyfüggönyévé változott át, ekképpen lett belőle arany vasfüggöny. A falusiak számára saját falujuk szögesdróttal lezárt főutcáján, a 342-es számú határkőnél a határátlépési lehetőség mindig ritka volt, mára azonban teljesen megszűnt. A nemzetközi határátkelő, Ungvár-Felsőnémeti felé kell kerülniük. Mire az eperjesi illetve az ungvári konzulátusokon a rendkívül sokba kerülő vízumot kiválthatják, több száz kilométer megtételére kényszerülnek.
2004. június 14.: A határok közötti együttműködésért létrejött szlovák-ukrán vegyes bizottság Nagymihályban (Kelet-Szlovákia, Michalovce) a Jalta szálló dísztermében munkaértekezleten javasolta, hogy az ikerfalu országhatárán nyíljon díjtalanul használható, folyamatosan nyitva tartó határátkelő. A javaslattétel óta semmi sem történt.
2004. április 21.: Az USA Kongresszusának kétszáz tagú emberjogi frakciója a Magyar-amerikai Kongresszusi Kapcsolatok Központjának kezdeményezésére meghallgatást tart Washingtonban a nagy- és kisszelmenci határátkelő megnyitásának ügyében. Meghívták Illár Józsefet, Kisszelmenc (Ukrajna), Tóth Lajost, Nagyszelmenc (Szlovákia) polgármesterét, Ukrajna és Szlovákia nagyköveteit és szakértőként engem, A kettézárt falu című dokumentumregény szerzőjét. A washingtoni ukrán nagykövetséget dr. Olexander Scherba politikai tanácsos képviselte, Rastislav Kacer szlovák nagykövet személyesen jelent meg. Az emberjogi frakció kérte a két ország kormányától, hogy nyíljon a faluban állandó, díjtalan határátkelő.
2004. március 6-7.: Nagy Sándor András, a Magyar-amerikai Kongresszusi Kapcsolatok Központjának elnöke, a nemzetközi sajtó társaságában látogatást tesz az ikerfalu mindkét részében.
2003. október 18.: Kettévágott székely-kaput avatnak Nagy- és Kisszelmencen. A szervezők kérik az egynapos határnyitást, kérésüket elutasították.
2001. augusztus 08.: Az ikerfalu közös petícióban követeli Pozsonytól és Kijevtől gyalogos határátkelő nyitását. Kérésüket formai okora hivatkozva a pozsonyi kormány elutasította.
2000. április 15.: Nem sikerült egy napra megnyitni a határt a kis- és nagyszelmenci határkőnél A kettézárt falu című dokumentumregényem megjelenésekor a szelmenci határ mindkét oldalán megtartott könyvbemutató alkalmából.
Zelei Miklós
Fogyatkozás
Nagyszelmenc-Kisszelmenc népességének állapota
- 1944.: az ikerfalu összlakossága: 1348
- 2004.: 831 (Nagyszelmenc: 609; Kisszelmenc: 222)
- Hatvan év alatt az összlakosság fogyatkozása: 517
- (1910.: Nagyszelmenc lakossága: 844; Kisszelmencé: 278
- Az összlakosság fogyatkozása 2004-ig: 291)
|