Nyitólap
 
Euroatlanti utat vesztettek
Magyar Hírlap, 2007. november 9.

"Addig nem léphet hatályba a szenátorok és képviselők illetményének megváltoztatására vonatkozó törvény, amíg nem kerül sor új képviselő-választásra." ("No law varying the compensation for the services of the Senators and Representatives shall take effect until an election of Representatives shall have intervened.") (Az Egyesült Államok Alkotmányának XXVII., 1992-es módosítása.)

Útvesztés dolgában átalakításra szorul az Ady Endre-vers: " Valahol utat vesztettünk, /Várat, tüzet, bizodalmat". Elhárítanám magamtól a nagy közös többes számot: az utóbbi években mintha nem vesztettem volna utat, vagy ha mégis, annak nem voltak országos hatásai. Nem úgy, mint a kormánykoalíció ténfergésének az euroatlanti úton. Ehhez a ténfergéshez szabva, és ahhoz, ahogy a homályos, ócska, kültelki mutyit folyton euroatlanti sztaniolba próbálják csomagolni, így szól a nevezetes két sor: "Valahol utat vesztettek, / Jövőt, törvényt, becsületet".

Emlékezetes pillanatai a parlamenti munkának, amikor a képviselők, akiknek az a dolga, hogy bennünket képviseljenek, egy váratlan pillanatban önmagukat képviselik és saját fizetésükről szavaznak. Amire rajtuk kívül egyetlen-egy magyar állampolgárnak sincs lehetősége. Most éppen úgy szól a kormányzati javaslat: a képviselők szavazzák meg fizetésük háromszorosra emelését. Akár. Azonban egy kis megszorítással - hogy a divatba jött szót használjam. A koalíciós politikusok, amikor valamit el akarnak venni az emberektől - és ez gyakran előfordul - mindig külföldi példát hoznak. Azért helyes ez így, mert Hollandiában is így van, Dániában is úgy csináljak, Amerikában is úgy szabályozzák... Én is tudok külföldi példát hozni. Például az Egyesült Államok Alkotmányának idézett módosítását. És még csak nem is kell közpénzen, első osztályon, ide-oda utazgatnom. A kissé kacifántos szöveg ingyen kimondja, hogy a képviselők és szenátorok díjazásának megváltoztatására vonatkozó határozatok csak a következő ciklusban léphetnek életbe. Önmaguknak nem szavazhatnak meg fizetésemelést a Tisztelt Házból való úri lányok és fiúk. Kétségtelenül ízléses döntés. Még a látszatát is kerülni akarják annak, hogy a tisztes gyülekezet a saját pecsenyéjét sütögető bandává züllött. A hét szűk esztendőben, amiben élünk, az volna bizalomgerjesztő, ha a képviselők külföldről az önkorlátozásukra hoznának mintákat. Amellett persze, hogy betartják a jó erkölcs iratlan szabályait is.