Nyitólap
 
Szelmenc kronológiája
Összeállítás

Nagyszelmenc-Kisszelmenc ikerfalu az 1920-as Párizs környéki békékig a Magyar Királyság szerves része volt, Ung vármegyében.

Ezután Csehszlovákiához tartozott.
Az első bécsi döntést követően, 1938-44 között visszakerült Magyarországhoz.
Kárpátalja szovjet elfoglalása után az ikerfalut kettézárták a szovjet-csehszlovák vasfüggönnyel. Kisszelmenc a Szovjetunióba, Nagyszelmenc Csehszlovákiába esett.
A Szovjetunió felbomlása, Csehszlovákia kettéválása után, a kilencvenes évek elejétől az ukrán-szlovák határ vágta ketté a falut, átjárhatatlanul. Ungvár felé oda-vissza ötven kilométert kellett kerülnie annak, aki át akart menni a szomszéd házba.
2004. május 1-jén a Nagyszelmencet és Kisszelmencet kettézáró sztálini vasfüggöny az Európai Unió aranyfüggönyévé változott át.
A kilencvenes évek közepén elkezdett évtizednyi küzdelem után, 2005. december 23-án gyalogos, biciklis nemzetközi határátkelő nyílt Szelmencen.
2008. január 1-jén Szelmenc határán életbe lép az európai uniós schengeni egyezmény. A kisszelmenciek átjárási lehetősége nagyszelmenci rokonaikhoz ezzel gyakorlatilag véget fog érni.

Kapcsolódó link:
Schengenjárás Szelmencen